A fizetési könnyítési és méltányossági eljárásról
HOGYAN LEHET RÉSZLETFIZETÉST, HALASZTÁST, ESETLEG ELENGEDÉST ELÉRNI A NAV-NÁL?
Bár a fizetési könnyítési kérelmek beadásának száma nincs korlátozva, nem célszerű havonta újabb és újabb kérelmekkel bombázni a Hivatalt azon az alapon, hogy hátha egyszer megunja és engedélyezi a kérelemben foglaltakat. Ezzel inkább pont az ellenkező hatást érhetjük el.
Fontos ezért, hogy tisztában legyünk vele, milyen esetekben hogyan (milyen dokumentumokkal alátámasztva, milyen típusú kérést megfogalmazva, milyen időkeretben, stb.) nyújtsuk be a kérelmünket, hogy az lehetőleg már az első alkalommal eredményes legyen.
EBBEN SEGÍTÜNK MI!
Megállapítjuk, mely tartozásokra lehet nagy valószínűséggel elengedést elérni, melyekre részletfizetést és azt milyen időtartamra, és melyek azok a tartozások, amelyeket mindenképp be kell fizessünk.
Ezt követően összeállítjuk a beadványt: mivel tudjuk, milyen elvárások és döntési szempontok alapján dolgozik az Adóhivatal, pontosan tudjuk azt is, mik a reális lehetőségek az egyes ügyekben. Sosem javasolunk irreális elvárásokat a kérelemben megfogalmazni. Ügyfeleink számára a - jogszabályi keretek közötti, a NAV szempontjainak, belső szabályainak is megfelelő - legkedvezőbb megoldást dolgozzuk ki.
MI IS AZ A FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSI ELJÁRÁS?
Ha a vonatkozó jogszabály (Art.) pontos szövegéhez ragaszkodunk: ide tartozik a fizetési halasztás és a részletfizetés engedélyezése, de a gyakorlatban - bár a törvény külön kezeli - a tartozás mérséklését, elengedését is ide soroljuk. Bár jogszabály más feltételeket (átmeneti jelleg és fel nem róhatóság) szab a halasztás és részlet, és szintén mást (megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, gazálkodás ellehetetlenülése) az elengedés esetén, az elbírálás alapja ugyanaz: a pénzügyi nehézségek igazolása.
MILYEN TARTOZÁSOKRA ENGEDÉLYEZHET MÉLTÁNYOSSÁGOT A NAV?
Fontos, hogy már esedékes legyen a tartozás: azaz, ha még csak tudjuk, hogy majd szja tartozásunk fog keletkezni a benyújtandó bevallásunk alapján, azonban az még nem került előírásra a folyószámlán (azaz nem esedékes), ezen esedékességi időpont (jelen esetben május 20.) előtt teljesen felesleges benyújtsuk a kérelmet, mivel ha az elbíráláskor az ügyintéző még nem látja a tartozást (hiába adtuk már be a bevallást), akkor el fogja utasítani a beadványunkat, mivel nincs mire méltányosságot gyakorolni.
Nem mindegy a tartozás típusa, jogalapja sem. Láthattuk a Végrehajtási eljárások kapcsán, hogy a NAV hatáskörébe rendkívül sok fajta kötelezettség nyilvántartása és behajtása tartozik. Ezek egy részére maga a NAV engedélyezhet részletet, halasztást, elengedést is, másik részüknél azonban ezt a jogát a megkereső szerv, intézmény (pl. a diákhitel esetén az MKK Zrt.) fenntartotta magának. Ilyen ügyeknél a behajtás iránti megkeresőhöz kell forduljunk, mert ha a NAV-nál nyújtjuk be a kérelmet, csak feleslegesen húzzuk az időt és várunk arra, hogy majd a NAV hivatalból megküldi az annak elbírálására jogosult szervnek.
KI JOGOSULT MÉLTÁNYOSSÁGI KÉRELMET BEADNI?
Gyakorlatilag minden adózó, aki tartozással rendelkezik, azonban magánszemélyek esetén sokkal engedékenyebb a NAV: csak a levont adók, járulékok és szja előleg nem képezhetik az eljárás alapját (megjegyezzük: szűk körben, de itt is van kivétel), gazdasági társaságoknál a levont adónemek szintén tiltólistán vannak, elengedést pedig kizárólag bírság és pótléktartozásra engedélyez a NAV, azaz tőketartozásra maximum részletet vagy halasztást kaphatunk ilyen esetben.
Ha úgy érzi, túl bonyolultak a szabályok, nem látja át, nem tudja milyen típusú tartozásra lehet egyáltalán kérelmet beadni, vagy csak szeretné, hogy minél nagyobb valószínűséggel legyen sikeres a kérelem benyújtása, keressen minket bizalommal!